Tényleg bölcsebbé tesz a bölcsességfog?

A bölcsességfog neve alapján azt gondolhatnánk, hogy valóban közelebb visz minket a mélyebb tudáshoz, a megfontoltsághoz. Hiszen miért is hívnák másképp? Vajon tényleg bölcsebbé tesz, vagy csak felesleges nyűg, amitől jobb minél hamarabb megszabadulni?

Evolúciós szempontból már egyszerűen nincs szükség rá

A bölcsességfogak a késő tizenéves, kora húszas éveinkben törnek át, amikor az ember elméletileg már megfontoltan cselekszik. Nézzük azonban meg mindezt evolúciós szempontból. Ez a fog valójában egy maradvány. Őseinknek nagyobb állkapcsuk volt, és szükségük volt minden rágófelületre a nyers, rostos ételek feldolgozásához. Az idők során azonban az emberi étrend megváltozott, puhábbá vált, és az állkapcsunk mérete is csökkent. Ennek következtében a legtöbb ember szájában egyszerűen nincs elég hely a bölcsességfogaknak. Itt kezdődnek a problémák.

A beékelődött bölcsességfoggal csak a baj van!

Amikor a bölcsességfog nem tud rendesen, egyenesen előtörni, gyakran beékelődik. Ez azt jelenti, hogy részben az íny alatt marad, vagy más fogaknak feszül. Ebből számos kellemetlenség adódhat. Az ínygyulladás szinte garantált, hiszen a részben előtört fog körüli területet nagyon nehéz tisztán tartani. Ételdarabkák és baktériumok tapadnak meg, ami fájdalmas duzzanatot, rossz szájszagot és akár gennyedést is okozhat.

A beékelődött bölcsességfog nyomást gyakorolhat a szomszédos fogakra, ami torlódáshoz vezethet, vagy akár károsíthatja is őket. A szuvasodás is gyakori, mivel a nehezen elérhető, tisztíthatatlan részeken könnyebben megtelepszik a fogszuvasodást okozó baktérium. Ritkább, de súlyosabb esetben ciszták vagy tumorok is kialakulhatnak a bölcsességfog körül. Ezek a szövődmények egyértelműen az eltávolítás szükségességét vetik fel.

Ki kell húzni?

Ha a bölcsességfog bármilyen problémát okoz, az eltávolítás a legjobb megoldás. Fogorvosunk egy alapos vizsgálat, és legtöbbször egy panoráma-röntgenfelvétel alapján dönti el, hogy szükséges-e a beavatkozás. Fontos szempont a fog helyzete, a gyökerek állása, és az, hogy van-e elegendő hely a szájban a megfelelő funkcióhoz. Ha a bölcsességfog valószínűleg sosem tud majd teljesen előtörni, vagy folyamatosan gyulladásokat okoz, akkor a prevenció a legjobb stratégia.

Rutin szájsebészeti eljárás akár bódításban

A bölcsességfog eltávolítása ma már egy rutinszerű szájsebészeti beavatkozásnak számít. A modern érzéstelenítőknek köszönhetően maga a húzás fájdalommentes. A műtét utáni napokban azonban számítani kell némi duzzanatra, fájdalomra és esetleges vérzésre. A fogorvos ilyenkor fájdalomcsillapítót, gyulladáscsökkentőt és antibiotikumot írhat fel, hogy a gyógyulás minél simábban menjen. Fontos a jegelés, a puha étrend és a szájhigiénia fokozott betartása. Pár nap után a kellemetlen tünetek enyhülnek, és a gyógyulás megindul.

Nem ritka, hogy pácienseink tartanak a bölcsességfog eltávolítás folyamatától. Ilyenkor javasoljuk az éber szedáció lehetőségét. A bódításban a páciens mindvégig magánál van, de jelentősen rövidebbnek és abszolút kellemesnek éli meg a folyamatot. Az előzetes egyeztetés során ilyenkor aneszteziológus igénylése szükséges, az adagolt készítményeknek köszönhetően pedig még a beavatkozástól tartó pácienseink is nyugodtan ülhetnek a fogorvosi székbe.