Széchenyi 2020

CT vagy panorámaröntgen?



Az elmúlt időszakban többször szembesültünk vele, hogy szükséges lenne a fogászatban használt kifejezéseket eljárásokat, eszközöket közérthetően elmagyarázni. Hiszen, nap, mint rájövünk, hogy ami nekünk szakembereknek teljesen egyértelmű, az egy laikus számára már nem is annyira.

 

Ez a napokban különösen a fogászati CT és a panoráma röntgen esetében vált szembetűnővé.

 

Ezért szeretnénk egy picit közérthetőbben elmesélni, hogy melyik berendezés mire is való és mi a különbség.

 

 

Először vegyük szemügyre a panorámaröntgent

 

A panorámaröntgent a legtöbb esetben általános állapotfelmérés céljából használjuk.

 

Segítségével megállapítható, hogy a fogazat milyen egészségi állapotban van, tehát láthatók esetleges gyulladások, szuvasságok, csonthiányok. Viszont ezzel az eljárással nem „látunk” bele magába a fogba, a csontozatba.

 

Nehezen ítélhető meg például, hogy egy rágófognak pontosan hány gyökércsatornája van, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a várt három helyett néggyel rendelkezik.

A gyökércsatorna a foggyökér belső ürege, amiben az idegek futnak. Roppant kellemetlen tud lenni, ha egy gyökérkezelés során a negyedik gyökércsatorna rejtve marad és csak hármat találunk meg, mert így marad egy kezeletlen csatorna, ami további panaszokat fog okozni.

 

Miért tud az a fránya negyedik gyökércsatorna elbújni?

 

A fogászati panorámaröntgen berendezés egy olyan eszköz, ami röntgensugár segítségével egy síkbeli felvételt készít a páciens teljes fogazatáról.

 

Azért hívjuk panoráma röntgennek, mert az elkészült felvételen a teljes alsó- és felső fogsor egy képen látszik, annak ellenére, hogy a fogsorunk íves. Vagyis a valóságban, ha készítenénk egy fényképet a fogsorunkról, akkor annak csak egy része látszódna, éppen az, ami közvetlenül a fényképezőgéppel szembe esik. A panorámaröntgen esetében pedig gyakorlatilag „kiterítjük” a felvételt és így minden egyes fog és annak környezete is látszik, viszont a fogsor mögötti terület rejtve marad, így előfordulhat az az eset, hogy a negyedik gyökércsatornát egy másik foggyökér kitakar, így nem lesz látható a felvételen.

 

Amikor elérünk a fogászati panorámaröntgen határaihoz, vagyis jó lenne bele látni a fogba vagy a körülötte lévő csontozatba, akkor jön rendkívül jól, ha rendelkezünk egy fogászati CT felvétellel.

 

De vajon mi az a fogászati CT?

 

A CT szintén röntgensugarat használ a működéséhez, viszont a panoráma röntgennel ellentétben, nem egy síkbeli felvételt készít a páciens fogazatáról, hanem térbeli képet alkot. Ezáltal a fogazatot és környezetét térben minden oldalról, sőt belülről is megvizsgálhatjuk.

 

A különbséget a két eljárás között talán egy kukacos almával lehetne szemléltetni.

 

Képzeljük el, hogy van egy almánk, és azt látjuk, hogy valami gond van vele, mert elkezd fonnyadni.

 

 

Mit teszünk ilyenkor?

 

Elkezdjük vizsgálni, hogy mi lehet a probléma. Ha szerencsénk van észreveszünk az alma felületén egy pici lyukat, de ekkor még nem tudhatjuk, hogy ez mi lehet. Megcsípte egy kártevő és az okozta vagy valami más lehet a probléma?

 

Ha erről az almáról készítünk egy panoráma röntgenfelvételt, akkor látni fogjuk, hogy a belsejében is van egy lyuk vagy pici járat, de sajnos azt nem látjuk, hogy ez a lyuk vagy járat milyen mély vagy hosszú és ha nincs szerencsénk akkor azt sem tudjuk még mindig megállapítani, hogy mi okozta.

 

Ha erről az almáról készítünk egy térbeli felvételt, amit csak CT berendezéssel tudunk megtenni, máris láthatóvá válik, hogy a panoráma felvételen látszódó pici járat, nem is olyan kicsi, mert már egy szövevényes csatornarendszert alakított ki az a valami. Amennyiben tovább vizsgáljuk, akkor már azt is látni fogjuk, hogy az a valami egy kukac, mert vidáman ott csücsül az egyik járat végén.

 

Ezt egy panoráma röntgenfelvételről nem láthattuk volna, de vajon miért?

 

Azért, mert a panorámaröntgen elkészítésekor a készülék csak egyetlen síkbeli felvételt készít, és ha nincs szerencsénk, akkor a kukacunk pont azon sík mögött csücsül, ahol nem készült felvétel. Ezt úgy képzeljük el, hogy kettévágjuk az almát, és amit ott látunk, azt látja a panoráma röntgen is, ebben az esetben a kukacnak szerencséje volt, mert a vágás mögött bujkált.

 

Ezzel szemben a CT felvételkor a berendezés sokszáz különböző síkbeli felvételt készít az almáról és a végén számítógép segítségével elkészíti annak térbeli modelljét. Ez teszi lehetővé, hogy belelássunk az almába. A korábbi hasonlattal élve ezt úgy képzeljük el, hogy elkezdjük apró szeletekre vágni az almát és ez által előbb vagy utóbb megtaláljuk a kukacot, így máris azonnal tudjuk hogyan tudunk az almán segíteni.

 

 

Szerencsére rendelőnkben mind a két eljárás rendelkezésre áll, ezért nagyon könnyen tökéletes és pontos diagnózist tudunk felállítani egy kezelés megkezdése előtt.

 

Nem fordulhat elő, hogy a kukac rejtve marad.

 

Reméljük sikerült ezzel a kis összefoglalóval szemléltetni, hogy milyen hasznos és mekkora segítség ezeknek a gépeknek a használata egy fogászat mindennapi életében.



Foglaljon időpontot

Adja meg elérhetőségét, a preferált időpontokat és hogy milyen problémával szeretné szegedi rendelőnket felkeresni!

Online bejelentkezés »