Számos tényező befolyásolja, hogy milyen időközönként javasoljuk a fogkő eltávolítását (pl.: fogkőképződési hajlam, szájápolás technikája, nyál összetétel stb.), azonban 3-6 havonta mindenki számára ajánljuk a szájüregi betegségek megelőzése érdekében. A fogakon megjelenő sárgás, barnás felrakódások, a fogmosáskor vagy akár spontán jelentkező ínyvérzés és kellemetlen lehelet figyelmeztethetik a fogkőeltávolítás szükségességére, időszerűségére.

Étkezések során a fogak felszínén lepedék képződik, melyet, ha nem távolítunk el rendszeresen és elég hatékonyan, elmeszesedik és fogkő formájában jelenik meg a fog koronai részén és az íny alatti területeken is. Amennyiben a rendszeres, 3-6 havonta javasolt fogkőeltávolítást elhanyagoljuk fogínygyulladás, súlyos esetben fogágybetegség kellemetlen tüneteivel kell számolni, mely akár a fogaink korai elvesztéséhez is vezethet.

A fogkőeltávolítást minden esetben polírozással zárjuk, annak érdekében, hogy a felületi egyenetlenségeket elsimítsuk. Homokfúvós polírozás során apróra őrölt, finom szemcséjű homokot használunk, annak érdekében, hogy tükörsima felületeket kapjunk, amelyen nehezebben tapad meg a lepedék és alakul fogkővé. A homokfúvó segítségével kíméletesen eltávolíthatók az elszíneződések is, így esztétikailag is jobb eredmény érhető el vele a hagyományos, polírkefés-polírpasztás módszerhez képest.

A fogászati betét fogtechnikus által elkészített, fogorvos által beragasztott tömésféleség, mely tökéletes széli záródásának köszönhetően nem szuvasodik alá. Nagy kiterjedésű, mély szuvasságok esetében is jól alkalmazható.

A tömés fényre megköt, így ezt követően azonnal lehet használni azt, tehát enni és inni is. Amennyiben azonban érzéstelenítésben történt a fogtömés elkészítése, az érzéstelenség idejéig nem szabad enni az esetleges sérülések elkerülése érdekében.

Kiterjedésétől függően töméssel vagy betéttel pótolni tudjuk az elvesztett foganyagot. Amennyiben nagyobb és mélyebb a törés, esetlegesen a fogbél is érintett lehet, ez esetben gyökérkezelés válhat indokolttá, valamint korona készítése is szóba jöhet.

Állapotfelmérés során egy bemérő szonda segítségével megvizsgáljuk a fogágy és az íny állapotát: értékeljünk annak vérzését, a fog mozgathatóságát, az íny visszahúzódását, valamint detektáljuk az esetleges tasakok jelenlétét. Ezt követően közösen kiértékeljük a vizsgálat eredményeit és egyeztetünk a szükséges kezelésről.

A zárt kürettálás egy mélyebb tisztítást jelent, melynek során az íny alatti területekről távolítjuk el a fogkövet, illetve gyulladásos szöveteket. Helyi érzéstelenítésben történik, ezért nem kell fájdalommal számolni. A zárt kürett lehetővé teszi a fogágy gyulladásának visszaszorítását, ezáltal az állcsont leépülése is megállítható, késleltethető.

Sajnos a fogágybetegség nem egy visszafordítható megbetegedés, rendszeres kontrollal és kezelésekkel azonban lassítható annak előre haladása. Kezelés nélkül előbb-utóbb biztosan a fogak kimozgósodásához, valamint elvesztéséhez vezet. A rendszeres ellenőrzés és kezelések lehetővé teszik ennek megelőzését.

A barázdazárást frissen előtört maradó fogak esetében javasoljuk, olyan esetben, mikor a rágófogak barázdái meglehetősen mélyek. Ezek megfelelő tisztítása nehéz, a barázdák mélyén könnyen megtelepednek a baktériumok, melyek következtében hajlamosabb a fog szuvasságok kialakulására. A barázdazárás tehát nem szuvasságok kezelésére, hanem azok megelőzésére szolgál.

Természetesen! A tévhittel ellentétben nagyon fontos a tejfogak egészségéről is gondoskodni, hiszen nagy hatással lehetnek a későbbiekben előtörő maradó fogakra. A szuvas tejfogakat is meg kell tisztítani és töméssel ellátni. Kezelés hiányában a tejfogak korai elvesztéséhez vezethet, mely további kockázatokat von maga után.

A tejfogak előtörésekor már érdemes beütemezni a fogorvosi vizsgálatot, de legkésőbb 1 éves korban meg kell, hogy történjen az első szűrés. Ez lehetőséget biztosít a fogak egészségének és megfelelő fejlődésének ellenőrzésére, továbbá a gyermek fogászati környezethez való pozitív viszonyulásának is kulcstényezője. Fontos, hogy a gyermek kellemes élményeket kössön a fogászati szakemberekhez és vizsgálatokhoz, hiszen ez a későbbi fogorvoshoz járási szokásait is meghatározza, valamint a fogászati szorongás és félelem megelőzése kapcsán is előnyös.

Amennyiben fényderült a gyökérkezelés szükségességére, az első alkalommal a fog koronai részének átfúrására, a gyökércsatornák felkutatására, majd azok megtisztítására kerül sor. A kitisztított gyökércsatornákba fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő anyag kerül, majd ideiglenes tömés a végleges tömés elkészültéig. A következő kezelés alkalmával elkészül a végleges gyökértömés. A fog teljes helyreállítása fogtömés, betét vagy korona elkészítésével végződik.

A kezelés alapos érzéstelenítéssel kezdődik, annak hatékonyságáról minden esetben meggyőződünk, így nem kell a fájdalomtól tartania.